Jogeset-
gyűjtemény

II. rész

Az alábbiakban megosztott ügyek kitalált történeten alapulnak. Az eseteket azonban úgy írtuk meg, hogy azokba beépítettük az Utcajogászhoz érkezett ügyek tapasztalatait. Célunk bemutatni, hogyan gondolkodunk, hogyan mérlegelünk egy-egy adósságkezelés körében felmerülő dilemma kapcsán. Fel akarjuk hívni a figyelmet arra is, hogy melyek a gyakori tévhitek, illetve leggyakrabban elkövetett hibák. Ugyanakkor az olvasó jó gyakorlatokból is ihletet meríthet, ha végigolvassa a 11 ügyfél történetét.

Mielőtt azonban elkezdenénk az egyedi ügyek taglalását, néhány általános jó tanáccsal szeretnénk elősegíteni a hatékony ügyvitelt! Adósságkezelési ügyekben javasoljuk, hogy a segítséget nyújtó személy az alábbi listán mindenképpen haladjon végig:

  1. Fontos lépés annak behatárolása az ábra segítségével, hogy melyik szakaszban jár a követelés, hiszen ez fogja meghatározni a cselekvési lehetőségeket is!
    Ábra: egy tartozás útja. A tartozás keletkezik, amikor teljesítés nélkül jár le az esedékesség, és megnyílik a hitelező lehetősége a cselekvésre. Nem jogi eljárások: ha a hitelező sokáig nem tesz semmit, bekövetkezhet az elévülés; eladhatja a követelést (engedményezés); küldhet fizetési felszólítást. Az első vörös határvonal után jogi eljárások jönnek: fizetési meghagyásos eljárás vagy bírósági peres eljárás; ha az adós megalapozottan hivatkozik az elévülésre, nem érvényesíthető a követelés. A második vörös határvonal után már nem lehet hivatkozni a követelés elévülésére, és végrehajtási eljárás következik.
    Egy tartozás útja – az ábra szöveges magyarázata a fejezetben olvasható.
  2. Azt is szükséges ellenőrizni, hogy az adott szakaszban milyen lehetséges megoldások vannak! Ehhez az alábbi, cselekvési lehetőségekkel kibővített ábra nyújt segítséget:
    Ábra: egy tartozás útja, kiegészítve az adós lehetőségeivel az egyes szakaszokban. A részletes szöveges változat az ábra alatt olvasható.
    Az adós lehetőségei szakaszonként

    Nem jogi eljárások szakasza

    A hitelező hallgathat (elévülés), eladhatja a követelést (engedményezés), vagy fizetési felszólítást küldhet.

    Jogi eljárások szakasza

    A hitelező fizetési meghagyásos eljárást vagy bírósági peres eljárást indíthat. Ha az adós hivatkozik az elévülésre, a követelés nem érvényesíthető.

    Végrehajtási eljárás szakasza

    Itt már nem lehet hivatkozni a követelés elévülésére.

  3. Minél előbb fel kell mérni, van-e sürgető határidő! Általánosságban elmondható, hogy amennyiben van lehetőség az adós védelmében valamilyen jogi eszközzel élni, az adott lépést 15 napon belül meg kell tenni.
  4. Meg kell tudni azt is, hogy a kiszemelt jogi eszköz igénybevételének van-e költsége, és ha igen, az érintett tudja-e teljesíteni, vagy lehet-e rá költségmentességet kérni!
  5. Ha nem állnak rendelkezésre az ügyben korábban keletkezett iratok, mihamarabb el kell indítani az iratmásolatok beszerzését!
  6. Végig kell gondolni, hogy a benyújtani kívánt beadványhoz szükséges-e csatolni mellékleteket az állítások alátámasztására. Ha igen, ellenőrizzük, hogy rendelkezésre állnak-e, vagy be kell azokat szerezni! Ha be kell szerezni, akkor mihamarabb intézkedni kell!
  7. Minden esetben érdemes jogi segítséget bevonni, mert jogászi kompetencia annak biztos megítélése, hogy az adott ügyben milyen lépés megtétele vezet eredményre!

A 11 jogeset