I. Elméleti alapok

4. Jogi eljárások a követelés érvényesítésére

A korábbi fejezetek (2. és a 3. fejezet) a jogi eljárások megindulását megelőző helyzetet mutatták be, feltárva, hogy az adósnak már ebbe a folyamatba szükséges és előremutató bekapcsolódni. A jelen fejezet – a kézikönyv elején látható ábra alapján – a lehetséges jogi eljárásokat veszi számba, amelyeknél az adós/kötelezett aktív fellépése ugyanúgy fontos, de itt a lehetőségei már korlátozottabbak.

4.1. A fizetési meghagyásos eljárás⁷

Ha az adós nem teljesít az esedékességig, azaz a határidőig, a hitelező követelését jogi úton fizetési meghagyásos eljárás vagy bírósági peres eljárás formájában érvényesítheti. Ha ezt a kettőt egy matekos példán keresztül akarnánk összehasonlítani, akkor a fizetési meghagyásos eljárás lenne mondjuk a szorzótábla, a per pedig a deriválás. A fizetési meghagyásos eljárást azért találták ki, hogy a hitelező az olyan lejárt pénzköveteléshez, amelyet nem vitat az adós, minél egyszerűbben, minél gyorsabban és minél hatékonyabban hozzá tudjon jutni. Hogy a gyakorlatban a fizetési meghagyást vagy inkább a bírósági pert választják-e a hitelezők? Az évi 550 ezer fizetési meghagyásos ügy, valamint a fizetési meghagyás alapján kezdeményezett végrehajtási ügyek 400 ezres száma magáért beszél.

A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző előtt zajlik. A közjegyző eljárása során nem kerül sor a felek közötti jogvita érdemi vizsgálatára. Ez inkább tipikusan jogszolgáltató hatósági tevékenység. A fizetési meghagyásos eljárás ugyanis nem alkalmas vitás igények elbírálására: amennyiben a kötelezett ellentmondással él, az eljárás perré alakul. Innentől a jogvita érdemi eldöntésére – bizonyítás lefolytatását követően – már a bíróság jogosult.

Elsősorban a követelés összege határozza meg, hogy a követelést fizetési meghagyásos vagy bírósági peres eljárásban lehet-e érvényesíteni. Ha a lejárt pénzkövetelés a 3 millió forintot nem haladja meg, akkor a hitelező nem választhat, a követelést csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesítheti. Ha a pénzkövetelés a 3 millió forintot meghaladja, de legfeljebb 30 millió forint, akkor a hitelező dönthet, hogy a bíróság előtt vagy a közjegyző előtt érvényesíti-e a követelést. Ha a követelés meghaladja a 30 millió forintot, akkor csak a bírósági út áll rendelkezésre. Fontos szabály még, hogy csak lejárt követelés érvényesíthető fizetési meghagyásban. Az eljárás megindításához szükséges az is, hogy mindkét fél rendelkezzen kézbesítési címmel.

A fizetési meghagyásos eljárás során a hitelezőt jogosultnak nevezi a jog, az adóst pedig kötelezettnek. Az eljárást bárki megindíthatja, cégek és magánszemélyek egyaránt, ráadásul az országban bárhol, bármelyik közjegyzőnél. A kérelmet a közjegyzőnek nem kell érdemben vizsgálnia, azaz nem kell ellenőriznie, hogy a követelés valóban fennáll-e, vagy összegszerűségében jól van-e meghatározva, például jól számolták-e ki a kamatokat. Nincsenek tárgyalások, nem kell meghallgatni a másik felet és bizonyítékokat sem kell csatolni. Az egész folyamat nagyon gyorsan és automatizált módon zajlik. A közjegyző ellenőrzi, hogy a kérelemnyomtatvány tartalmaz-e valamennyi, a jogszabályban előírt tartalmi elemet, különös tekintettel a jogosult megnevezésére és címére, a kötelezett nevére és címére, a kötelezettség jogcímére (például bérleti díj), keletkezésének idejére, a kamatkövetelés kezdetére, és amennyiben igen, kibocsátja a fizetési meghagyást.

A fizetési meghagyásos eljárás célja, hogy a kis összegű követeléseket a jogosult a lehető legegyszerűbben, a kötelezett és a követelés azonosításához szükséges adatok megadását követően, érvényesíteni tudja. Ez azt is jelenti, hogy a fizetési meghagyás előtt a kötelezettnek nincs lehetősége arra, hogy az eljárás megindítását megakadályozza. Ezt az egyenlőtlen helyzetet ellensúlyozta a jogalkotó azzal, hogy a kötelezett számára olyan eszközt biztosít, amely leállítja az ellene indított villámháborút, és bírósági útra tereli át az ügyet, ahol a jogosultnak már bizonyítékokkal is alá kell támasztania állításait, követelését, igényét. Ez az eszköz a kötelezett kezében: az ellentmondás!

Mikor éljen ellentmondással a kötelezett?

3.3 Iratminta: Ellentmondás fizetési meghagyásos eljárásban

A kötelezett akkor éljen ellentmondással, ha azt gondolja, hogy a követelés alaptalan, mert például

• soha nem is állt jogviszonyban a fizetési meghagyáson jogosultként szereplő személlyel;
• úgy gondolja, hogy már nem tartozik, vagy nem annyival tartozik, mint amekkora a fizetési meghagyásban szereplő összeg;
• megalapozottan feltételezheti, hogy a követelés elévült.

Az ellentmondás következménye, hogy az eljárás perré alakul, azaz az illetékes bíróságon folytatódik. Ennek megfelelően az ellentmondást követően a közjegyző felhívja a jogosultat arra, hogy nyújtson be keresetet, melyben indokolja és alátámasztja a követelés összegét, keletkezését, igénye alapját, és egészítse ki az illetéket. Előfordul, hogy a jogosult nem tesz ennek eleget, nem nyújt be keresetet, ilyenkor automatikusan, kérés nélkül megszűnik az eljárás. Ha azonban a jogosult biztos abban, hogy bíróság előtt is tudja állításait igazolni, akkor keresetet terjeszt elő, és a kötelezett egy peres eljárásban találja magát. Érdemes jól átgondolni, hogy a kötelezett valóban élni akar-e az ellentmondás lehetőségével, vállalva a pert, illetve a peres eljárással járó kockázatokat. A perben a kötelezettnek védekezést kell előadnia, amit bizonyítékokkal kell alátámasztania. Amennyiben pervesztesként jön ki az ügyből, úgy a peres eljárás költségeit is meg kell fizetnie. Ezek jóval magasabbak lehetnek, mint a fizetési meghagyásos eljárás díja. Az utóbbi a pertárgyérték 3%-a, legalább 12 ezer, legfeljebb 100 ezer forint. Ezzel szemben a peres eljárás illetéke a pertárgyértékhez igazodóan már jóval magasabb. A pereskedéssel, ha a másik fél jogi képviselőt is igénybe vesz – és azért ez gyakori –, jóval több a jogi munka, mint egy fizetési meghagyás kibocsátásával, így a költségeket várhatóan ez is növelni fogja. Mindezek miatt fontos alaposan megfontolni, hogy a kötelezett benyújtja-e az ellentmondást.

Ellentmondást előterjeszteni a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül lehet. Mivel naptári napról van szó, a határidőbe a szombat és vasárnap is beleszámít. A határidő a kézhezvételt követő napon indul és a 15. nap végével jár le. Amennyiben a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Ha például 2026. január 16-án vette át a kötelezett a fizetési meghagyást tartalmazó levelet, akkor január 17-e lesz a határidő első napja, és a határidő január 31. napján járna le, de mivel ez munkaszüneti napra esik (szombat), így a következő munkanap végéig, azaz február 2-ig lehet az ellentmondást feladni. Célszerű az ellentmondást ajánlva feladni és az ajánlószelvényt megőrizni, hiszen vita esetén azzal lehet igazolni, hogy időben megtörtént a feladás. Fontos, hogy az eljáró közjegyző postacímére kell feladni a levelet, amelyben a közjegyzői irat ügyszámára is hivatkozni kell. Gyakran előfordul, hogy figyelmetlenségből valaki például a MOKK-nak vagy a szembenálló félnek, a jogosultnak küldi meg az ellentmondást. Ez végzetes hiba lehet, mivel csak az az ellentmondás számít, amit az eljáró közjegyző postacímére adnak fel. Később nincs lehetőség korrekcióra. Az eljáró közjegyző postacíme több helyen is szerepel a fizetési meghagyáson, például rögtön az első oldalon.

Tartalmi szempontból arra van szükség, hogy az ellentmondásként előterjesztett nyilatkozat vitassa, támadja, tagadja a jogosult követelését. Az ellentmondást nem kell megindokolni, nem kell részletesen kifejteni az adós saját álláspontját, nem kell bizonyítékokat csatolni. Akár az is elég, ha annyit válaszol az ügyszámra hivatkozva, hogy „nem tartozom”. Az a fontos, hogy a válaszból derüljön ki, hogy a kötelezett nem ért egyet a követelés jogos voltával. Ha csak annyit jelez a válaszban például, hogy elírták a személyes adatait, vagy azt írja, hogy éppen részletfizetésről tárgyalnak a jogosulttal – az nem elég. Egyértelműen kifejezésre kell juttatni a követelés vitatását.

Az ellentmondás után – feltehetőleg – a következő értesítést már az illetékes bíróságtól kapja a kötelezett. A bíróság felhívja a kötelezettet – immár alperest – arra, hogy a törvényes határidőben fejtse ki érdemi védekezését, és ha tárgyalásra idézik, meg kell jelennie. Abban az esetben, ha a jogosult úgy dönt az ellentmondás hatására, hogy nem terjeszt elő keresetet, és eláll a követelése érvényesítésétől, úgy az eljárás megszűnéséről fogják értesíteni a kötelezettet.

Fizetési halasztás, részletfizetés

3.2 Iratminta: Részletfizetési kérelem fizetési meghagyásos eljárásban

Aki nem mond ellent, annak ki kell fizetnie a jogosultnak a követelt összeget és a különböző költségeket, amelyek addig felmerültek. A főszabály, hogy egy összegben kell fizetni, de ha a kötelezettnek méltányolható okból nincs erre anyagi lehetősége, akkor kérhet fizetési halasztást vagy részletfizetést.

Fontos, hogy aki nem tud egy összegben fizetni, az éljen a fizetési halasztás vagy a részletfizetés kérelmezésének a lehetőségével. Ha ugyanis nem fizet a kötelezett, akkor nagyon valószínű, hogy a követelés jogosultja ezen a ponton már nem fogja annyiban hagyni az ügyet, végrehajtóhoz fog fordulni. Ha végrehajtási szakaszba jut az ügy, akkor nő a tartozás a végrehajtási eljárás költségeivel. Egy összegben, határidőben a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül kell kifizetni a követelést. A fizetéshez szükséges adatok szerepelnek az iraton.

Fizetési halasztást vagy részletfizetést a kötelezett kérelmére kivételesen engedélyezhet a közjegyző. Az erre irányuló kérelmet kizárólag a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújthatja be a kötelezett. A kérelmet meg kell indokolni, és le kell írni benne, hogy mennyi időre kéri a halasztást, vagy ha részletfizetést kér, akkor milyen részletekben és mennyi idő alatt tudja teljesíteni a követelést. A kérelemben meg kell indokolni, hogy miért nem tud egy összegben fizetni, és hogy miért fog tudni a kért kedvezmény igénybevételével teljesíteni. Ezen kívül írni kell a jövedelmi és vagyoni viszonyokról, beleértve az adóssal közös háztartásban élőket is. Az állításokat okiratokkal kell alátámasztani, amelyeket mellékletként csatolni kell a kérelemhez. A kérelemre nincs rendszeresített formanyomtatvány. A legjobb, ha a kötelezett saját kezűleg írja és aláírja a kérelmet. Ha pedig géppel írja, akkor az aláírása mellett két tanú neve, lakóhelye és aláírása is szerepeljen rajta. Díjat is kell fizetni, amelynek a mértéke jelenleg a főkövetelés 1%-a, de legalább 10 ezer Ft, maximum pedig 15 ezer Ft. Ezt az összeget az eljáró közjegyző számlaszámára kell utalni, és az utalásról szóló igazolást a kérelemhez csatolni kell. Erre a díjra nem lehet költségkedvezményt igénybe venni, azaz mindenképpen be kell fizetni.

A közjegyző mérlegel és dönt a kérelemről. A döntés előtt a jogosult is elmondhatja, mit gondol a kérelemről, ugyanis a közjegyző köteles beszerezni (vagy legalábbis megkísérelni beszerezni) a nyilatkozatát. Nem köti a közjegyzőt sem az, ha a jogosult támogatja a kérelmet, sem az, ha nem ért vele egyet. Mindkét fél érdekeinek méltányos figyelembevételével jár el, és arra is tekintettel van például, hogy a kérelemben vállaltak reálisak-e, és a jogosult észszerű időn belül a pénzéhez jut-e. Ha a közjegyző engedélyezi a részletfizetést, bármely részlet elmulasztásának következményeként az egész tartozás esedékessé válik.

Kézbesítési kifogás a fizetési meghagyásos eljárásban

Fontos érdek fűződik mindkét fél szempontjából ahhoz, hogy a fizetési meghagyás közölt legyen. A közlés módja magánszemélyek esetében a postai úton való kézbesítés (hacsak az illető nem rendelkezett, hogy a hivatalos iratokat elektronikus úton kézbesítsék számára). A kötelezett a kézbesítés útján értesül arról, hogy vele szemben fizetési meghagyásos eljárás van folyamatban, és a kézbesítésnek fontos joghatásai is vannak, például innen indul az ellentmondás határideje, ez alapozza meg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését stb. Az Utcajogász nyomatékos javaslata a kötelezetteknek, hogy a lehető legkörültekintőbben járjanak el a részükre érkezett hivatalos levelekkel kapcsolatban. Gondoskodjanak olyan lakóhely bejelentéséről, ahol biztosított a levelek átvétele, és minden esetben vegyék is át azokat, ne tagadják meg az átvételt.

Amennyiben ugyanis a fizetési meghagyást a kötelezett nem veszi át, azaz a postai kézbesítés esetén „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, azt az ellenkező bizonyításáig a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni – akkor is, ha a valóságban nem vette át a címzett a küldeményt. Ezt nevezzük kézbesítési fikciónak. A kézbesítési fikció jogintézményének megalkotására azért volt szükség, hogy a kötelezett ne tudja szándékosan vagy hanyagságból akadályozni, hogy a vele szemben indított eljárás eredményes legyen.

Amennyiben az irat az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza a feladó címére, szintén kézbesítettnek kell tekinteni a fizetési meghagyást, méghozzá a kézbesítés megkísérlésének napján.

Előfordul természetesen olyan eset, amikor a kézbesítés nem volt szabályszerű, vagy a címzett önhibáján kívül nem vette át az iratot. Ilyenkor a jog lehetőséget ad arra, hogy a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények alól a kötelezett mentesüljön, és élni tudjon a közléshez kapcsolódó lehetőségekkel, mint például ellentmondás vagy részletfizetési kérelem benyújtása. Ehhez egy ún. kézbesítési kifogást kell benyújtani, amelyben részletesen le kell írni és bizonyítékokkal alátámasztani, hogy miért volt szabályszerűtlen a kézbesítés, vagy mi volt az önhibán kívüli ok, amely miatt nem tudta átvenni a címzett az iratot. Kézbesítési kifogással a kézbesítési fikció beálltáról vagy a kézbesítésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet élni. Nem lehet kézbesítési kifogással élni, ha már 3 hónap eltelt a kézbesítés óta vagy a kézbesítési fikció beálltát követően. A szabályszerűtlen kézbesítésre példa, ha nem a címhely a kötelezett bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye, míg az önhibán kívüli egyéb okra példa lehet, ha a kötelezett hosszabb ideig kórházban volt vagy külföldön tartózkodott, és ezért nem tudta átvenni az iratot.

4.2. A bírósági peres eljárás

Az ellentmondás következtében az eljárás kikerülhet a közjegyző hatásköréből, és mint peres eljárás a bíróságon folyik tovább. Az is előfordulhat, hogy a hitelező bírósági pert indít a követelés jogi úton való érvényesítése céljából.

Írásbeli ellenkérelem a bírósági perben

Ha az adóssal szemben a követelés érvényesítése érdekében pert indít a hitelező, vagy ellentmondás folytán perré alakul az eljárás, az adósnak a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli ellenkérelemben van lehetősége érdemben előadni védekezését. Kifejtheti, miért nem tartozik, vagy miért nem annyival, amennyit követelnek tőle.

Elképzelhető, hogy a követelés elévült, erre is lehet hivatkozni a bírósági perben benyújtott érdemi ellenkérelemben. Sőt, a bíróság csak és kizárólag akkor veheti figyelembe az elévülést, mint azt korábban írtuk, ha hivatkoznak rá.

Az írásbeli ellenkérelmet eggyel több példányban kell beküldeni a bíróság részére, mint ahány fél szerepel a perben. Ha például egy alperes és egy felperes áll perben, akkor három példányban. Az írásbeli ellenkérelem benyújtására ügyfélkapun keresztül is van lehetőség.

Költségmentesség

Köztudomású, hogy a pereskedésnek vannak költségei. A bírósági per során a peres felek, ha ezt jövedelmi és vagyoni viszonyaik indokolják, különböző típusú költségkedvezményeket vehetnek igénybe az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés érdekében. A nehéz anyagi helyzetben lévő adós is igényelhet költségkedvezményt az eljárás alatt. Ehhez egy formanyomtatványt kell kitölteni, ami elérhető a bíróság honlapján⁸. Amennyiben az adós kérelme alapján megkapja a teljes személyes költségmentességet, pervesztessége esetén sem kell megfizetnie az eljárás illetékét, azaz a bíróság „munkadíját”, illetve a per során felmerülő költséget. Ez azonban nem azt jelenti, hogy pervesztesség esetén semmilyen költség nem terheli az adóst, de jóval kedvezőbb helyzetben lesz, mert bizonyos, az előbbiekben említett költségek alól mentesül. Ha elveszíti a pert, költségmentesség esetén sem mentesül az adós az ellenérdekű fél ügyvédi munkadíjának megfizetése alól.

A formanyomtatványhoz, kitöltést követően csatolni kell minden olyan dokumentumot, amivel az adós alá tudja támasztani a költségmentesség indokoltságát. Ilyenek lehetnek például: a releváns orvosi papírok, a háromhavi bankszámlakimutatás, a munkáltatói igazolás, a közgyógyellátási igazolás, a gyermekek esetén: az iskolai/hallgatói jogviszony igazolása.

A bíróság nem mérlegelhet, költségmentességet kell engedélyezni az alább felsorolt esetekben:

• a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, és vagyona nincs;
• a fél aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult közeli hozzátartozójával él közös háztartásban;
• a fél közgyógyellátásban részesül, vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg;
• a fél átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy;
• a fél menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult;
• a fél családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.⁹

Ha a fentiek közül egyik eset sem áll fenn, akkor a bíróság a kérelem alapján mérlegeli az adós helyzetét, és amennyiben megállapítja, hogy létfenntartása veszélyeztetett, megítéli a költségmentességet.

Részletfizetés kérelmezése a bíróságtól

Ha az adós elveszíti a pert, ki kell fizetnie a hitelezőnek a követelést. A bíróság ítéletében a teljesítésre rendszerint 15 napos határidőt szab. Az adós a határozat jogerőre emelkedése után kérheti, hogy a bíróság engedélyezzen számára részletfizetést. Az adósnak célszerű megpróbálkozni a részletfizetési kérelemmel, hiszen ezzel elkerülhető, hogy a hitelező végrehajtási eljárást indítson, és így tovább növekedjen a tartozás. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg illetéket kell fizetni. (Nem kell illetéket fizetni, ha az adós korábban költségkedvezményben részesült a per során.) Ennek mértéke az illetékalap 1%-a, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb pedig 15 ezer forint.¹⁰ A kérelem előterjesztésére mindaddig van lehetőség az elsőfokon eljárt bíróságnál, amíg még nincs folyamatban a végrehajtás. A kérelmet az adósnak meg kell indokolnia, a bíróság pedig meghallgatja a másik felet is. Az indokok között az adós részletesen számoljon be személyi, családi körülményeiről, illetve vagyoni, jövedelmi viszonyairól, hiszen mindezt mérlegeli a bíróság a döntés meghozatala előtt. A bíróság egyaránt figyelembe veszi azt, hogy a teljesítési határidő biztosítsa az adós számára a teljesítés lehetőségét, és azt, hogy ne vezessen a hitelező hosszú várakozásához.