I. Elméleti alapok

6. Az adós lehetőségei a végrehajtási eljárás során

Az adósnak különféle lehetőségei vannak a végrehajtási eljárásban jogai és érdekei érvényesítésére. Ezeket a lehetőségeket három típusba sorolhatjuk. Az első típusba tartoznak azok az eszközök, amelyek segítségével még a végrehajtási szakban is sikerülhet „szabadulni” a követeléstől. Ilyenkor a jogérvényesítési lépés megtételével az adóssal szembeni végrehajtási eljárás és az adós vagyonának további elvonása még megszüntethető. A második típusba tartoznak azok a lehetőségek, amelyekkel akkor élhet az adós, ha a végrehajtási eljárás során valamilyen jogsérelem érte. Végül azokról a jogintézményekről lesz szó, amelyek a végrehajtást megszüntetni vagy korlátozni nem tudják ugyan, azaz a követelést meg kell fizetni, de adott esetben az adós helyzetén segíthetnek valamelyest.

6.1. Hogyan „szabadulhat” az adós a követeléstől a végrehajtási eljárásban?

A végrehajtási jog elévülése

3.6 Iratminta: A végrehajtási jog elévülésének bejelentése

Nemcsak a követelés²¹, a végrehajtási jog is elévülhet. A végrehajtási jog akkor évül el, ha bizonyos ideig nem történik végrehajtási cselekmény az ügyben. Ez a „bizonyos idő” megegyezik a követelés elévülési idejével. Tehát az általános szabály szerint 5 évnek, de például egy telefonszolgáltatásból eredő tartozás esetén mindössze 1 évnek kell eltelnie úgy, hogy nem történik semmilyen végrehajtási cselekmény. Mi számít végrehajtási cselekménynek? – merül fel a kérdés. A válasz, hogy szinte minden, amit a végrehajtó vagy a hitelező tesz a végrehajtás során! Mivel a jogszabály nem határozza meg a végrehajtási cselekmény fogalmát, ezért azt, hogy mi minősül végrehajtási cselekménynek, a bírói gyakorlat határozza meg. Eszerint végrehajtási cselekménynek kell tekinteni minden olyan magatartást, amely alkalmas a végrehajtás előbbre vitelére. Eszerint végrehajtási cselekmény lehet akár a végrehajtást kérő azon nyilatkozata is, amelyben valamely intézkedés megtételét kéri a végrehajtótól. De nem végrehajtási cselekmény, tehát nem szakítja meg az elévülést, ha az adós iratmásolatot kér a végrehajtótól.

Amit az adós tehet ilyenkor, hogy amikor szembesül azzal, hogy ellene végrehajtás van folyamatban, kikéri a végrehajtótól az addig megtett végrehajtási cselekmények időrendi listáját. Ezen először is azt kell megnézni, hogy – amennyiben a végrehajtást megelőzte fizetési meghagyásos eljárás vagy bírósági per – az ott született végrehajtható határozat jogerőre emelkedése és a végrehajtási eljárás megindítása között mennyi idő telt el. Ezután végig kell nézni a bejegyzéseket, és ellenőrizni, hogy az egyes bejegyzések között mennyi idő telt el. Ha az állapítható meg, hogy a végrehajtható határozat jogerőre emelkedése és a végrehajtási eljárás megindítása között vagy az időrendi listán két bejegyzés között eltelt az a „bizonyos idő” (elévülési idő), akkor az adós jelentse be a végrehajtónak, hogy a végrehajtási jog elévült. Amennyiben nem telt el a végrehajtási jog elévüléséhez szükséges idő, innentől kezdve az adós kövesse nyomon a végrehajtás folyását, különösen, ha hosszabb ideig nem történik semmi az ügyében. Érdemes figyelni arra is, hogy időnként szünetel a végrehajtási eljárás, mert például az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya. Ilyenkor a végrehajtási jog elévülése bekövetkezhet a szünetelés tartama alatt is, tehát a szünetelés beleszámít az elévülési időbe.

Fontos, hogy az elévülésre ebben az esetben is hivatkozni kell, tehát azt a végrehajtó hivatalból nem veheti figyelembe, az adós írásbeli bejelentést kell tegyen a végrehajtónak. Ezt követően a végrehajtó felhívja a végrehajtást kérőt arra, hogy nyilatkozzon a követelés fennállásáról, és ha egyetért az adóssal, akkor fizesse meg a végrehajtási költségeket. Ha a végrehajtást kérő egyetért az elévüléssel, és befizeti a végrehajtási költségeket, akkor megszűnik a végrehajtás. Ha a végrehajtást kérő nem ismeri el, hogy a végrehajtási jog elévült, akkor a bíróságon folytatódhat tovább az ügy. Ugyanis ebben az esetben az adós végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthat. Ha a végrehajtást kérő nem nyilatkozik, vagy elismeri ugyan, hogy a végrehajtási jog elévült, de nem fizeti meg a végrehajtási költségeket, akkor a végrehajtó beterjeszti az ügyet a bírósághoz.

A fizetési meghagyással szemben a végrehajtási eljárásban benyújtható „rendkívüli ellentmondás” ²²

3.5 Iratminta: Rendkívüli ellentmondás

Ismerős lehet az elnevezés, hiszen egy korábbi fejezetben írtunk már a (sima) ellentmondásról²³, amellyel a fizetési meghagyásos eljárásban élhet a kötelezett, ha nem ért egyet a tartozással. Ellentmondással kivételesen a végrehajtási szakaszban is lehet élni. Ezt a típusú ellentmondást a köznyelvben „rendkívüli ellentmondásnak” nevezik.

A rendkívüli ellentmondás fontos jogkövetkezménye, hogy a folyamatban lévő végrehajtási eljárás megszűnik. Ekkor az eggyel korábbi szakaszban, a fizetési meghagyásos eljárásban találja magát az adós. Ez azért előnyös, mert ha az adós nem ért egyet a tartozással, amit végre akarnak hajtani rajta, akkor van még egy lehetősége arra, hogy ezt viszonylag egyszerűen és hatékony módon kifejezésre juttassa. A rendkívüli ellentmondásban ugyanis pontosan ugyanazt kell leírni, amit a (sima) ellentmondásban, mindössze ennyit: „nem tartozom, nem értek egyet a tartozással”. Előterjesztésének három feltétele van:

• az adós nem kapta meg a végrehajtás alapjául szolgáló fizetési meghagyást;
• az előterjesztéssel egyidejűleg befizetett a végrehajtónál egy bizonyos összeget;
• a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül intézkedett.

Mit kell tehát tenni a gyakorlatban? Amikor megérkezik a végrehajtható okirat, az adós nézze meg rajta, hogy be van-e ikszelve az a rovat, hogy a fizetési meghagyás kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre. Ha be van ikszelve a rovat, és nem ért egyet a tartozással, akkor keresse fel a végrehajtót, fizesse be a jogosult által előlegezett költségeket, és erről kérjen egy igazolást. Ezt követően írjon egy levelet (ellentmondást) a közjegyzőnek, amiben mindenképpen szerepeljen, hogy „a tartozással nem értek egyet, azt vitatom”, és csatolja mellé a végrehajtótól kapott igazolást. Erre válaszul a közjegyző a végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti, és az ügy az ellentmondás jogkövetkezményeihez kanyarodik vissza. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy az ellentmondást követően perré alakul az eljárás, a bíróságon folytatódik tovább, így csak abban az esetben éljen az adós ellentmondással, ha biztosan nem vagy nem annyival tartozik, mint amennyit követelnek tőle. Vagy ha úgy gondolja, hogy elévült követelést akarnak behajtani rajta.

A végrehajtási eljárásban előterjeszthető kézbesítési kifogás

3.4 Iratminta: Kézbesítési kifogás fizetési meghagyással szemben a végrehajtási eljárásban

Az adósnak nem csupán a rendkívüli ellentmondás, hanem a kézbesítési kifogás intézménye is rendelkezésére áll. Ezzel akkor élhet, ha a végrehajtás alapjául szolgáló irat kézbesítésére szabálytalanul vagy kézbesítési fikcióval került sor. A kézbesítési kifogás szabályairól a kézikönyv fizetési meghagyásos eljárásról szóló 4.1. fejezetében írtunk. A kézbesítési kifogás a végrehajtási eljárás alatt, legkésőbb 15 nappal azután terjeszthető elő, hogy az adós tudomást szerzett a határozat végrehajtására irányuló eljárásról. Az előterjesztés a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnél vagy a határozatot hozó bíróságnál történik.

6.2. Mit tehet az adós, ha a végrehajtási eljárás során valamilyen jogsérelem érte?

Panasz az inkasszóval szemben

3.8 Iratminta: Panasz hatósági átutalási megbízással szemben

Az adós jogorvoslatot vehet igénybe, ha a levonás alól mentes összeget a bank nem hagyta meg az adós bankszámláján. Az adós ilyenkor a bankhoz, nem pedig a végrehajtóhoz fordulhat. A végrehajtónak nincs tudomása arról, hogy az adós bankszámláján pontosan mekkora pénzösszeg van. A végrehajtó a bankhoz intézett megkeresésben arra utasítja a bankot, hogy vonja le a követelés teljes összegét. A bank ahhoz mérten tudja teljesíteni az utasítást, hogy az adósnak mekkora vagyona van a bankszámlán. Elképzelhető, hogy a teljes követelést le tudja vonni, de az is lehetséges, hogy az adósnak olyan kis összeg áll rendelkezésére, hogy a követelésnek csak egy részét tudja a végrehajtó által megjelölt letéti számlára utalni. Ezzel együtt a bank felelős azért, hogy a levonás alól mentes összeg az adós bankszámláján maradjon. Amennyiben a bank jogszerűtlenül jár el, és többet von el az adóstól, mint amennyit a törvény megenged, az adós panaszt tehet a banknál. A panaszban kérni kell, hogy a jogtalanul leemelt összeget haladéktalanul írják jóvá az adós számláján. A panasz benyújtásához segítséget jelenthet a Magyar Nemzeti Bank honlapján található hivatalos formanyomtatvány. Amennyiben a banktól a panaszra nem érkezik válasz 15 napon belül, vagy az nem elfogadható az adósnak, azaz nem írják jóvá a jogszerűtlenül levont összeget, a Magyar Nemzeti Bankhoz mint felügyeleti szervhez lehet fordulni a panasszal.

A végrehajtási kifogás²⁴

3.10 Iratminta: Végrehajtási kifogás

A végrehajtást az adós²⁵ akkor kifogásolhatja a bíróság előtt, ha a végrehajtó intézkedésével sérti az adós jogát vagy jogos érdekét, vagy éppen azzal sérti az adós érdekeit, hogy elmulasztott valamilyen intézkedést, ami fontos lett volna. A végrehajtó jogszabálysértésének lényegesnek kell lennie. Akkor tekinthető annak, ha a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi hatással volt. Egy példával élve a könnyebb érthetőség kedvéért: a végrehajtó nem foglalhatja le az adós azon vagyontárgyait, amelyek mentesek a végrehajtás alól, így például a munkavégzéshez használatos eszközöket. Lényeges jogszabálysértés, ha ennek ellenére a végrehajtó lefoglalja az adós munkavégzéshez használt laptopját. Ezzel szemben nem lényeges jogszabálysértés, ha a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben rosszul rögzíti az adós munkavégzéshez nem használt laptopjának típusát.

A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott az adós tudomására, a határidőt a tudomásszerzéstől kell számítani, amennyiben az adós a későbbi tudomásszerzés tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni. A bíróság a végrehajtási kifogásról 45 napon belül dönt. Ha szükségesnek tartja, meghallgatja a feleket vagy egyéb bizonyítást folytat le. A bíróság a végrehajtó intézkedését megsemmisítheti, és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti, ha a végrehajtási eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges az intézkedés megismétlése.

A végrehajtási kifogásnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtás attól függetlenül folyik tovább, hogy a bíróság előtt még folyamatban van a kifogás elbírálása. Lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedés vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtó köteles a kifogással érintett végrehajtási ügyben járó munkadíja 20%-át megfizetni. Ha pedig ismételten szabálytalanul jár el, akkor az 50%-ának megfelelő összeget.

Végrehajtási kifogással lehet élni például,

• ha többet tiltanak le a fizetésből, mint amennyit a törvény alapján lehetne (33% helyett 50%-ot);
• ha a végrehajtó rosszul számolta el a már befizetett összegeket, eltévesztette a kamatot vagy a behajtási jutalékot;
• ha a végrehajtó nem intézkedett határidőn belül;
• ha a végrehajtó a törvény erejénél fogva mentes vagyontárgyakat foglalt le;
• ha a végrehajtó nem tartja be a fokozatosság elvét, és egyből árverezi az ingatlant, pedig a követelés rövid időn belül megtérülhetne letiltás és hatósági átutalási megbízás kiadásával.

Panasz a végrehajtóval szemben²⁶

A végrehajtó tevékenységével kapcsolatban panaszt lehet tenni abban az esetben, ha az adóst olyan egyéni jog- vagy érdeksérelem érte, amelynek elintézése nem tartozik bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe. Panaszt lehet tenni például, ha a végrehajtó nem tesz eleget a tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének, és az adós kérelmére nem küldi meg a végrehajtási cselekmények időrendi listáját vagy egyéb végrehajtási eljárásban született iratról nem ad iratmásolatot az adósnak. Szintén panasztételnek lehet helye, ha a végrehajtó adóssal szemben tanúsított magatartása nem megfelelő, például a végrehajtói irodában az adós által benyújtott kérelmet nem veszik át. De abban az esetben is, ha a végrehajtó az ügyfélfogadási időben nem érhető el személyesen, telefonon, vagy egy alkalmazottja útján, aki jogosult felvilágosítást adni.

A panaszt a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál (Kar) szóban – személyes ügyfélfogadás során –, valamint írásban lehetőség szerint az erre rendszeresített formanyomtatványon²⁷ postai úton benyújtott levélben, vagy ügyfélkapun e-Papír szolgáltatással megküldött elektronikus levélben lehet előterjeszteni. A panaszt az adós a panaszolt végrehajtónak vagy munkatársának is átadhatja. Ebben az esetben a végrehajtó köteles legkésőbb a következő munkanapon továbbítani a Karnak. A Kar a panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja.

A Kar a panasz elbírálásáról írásban értesíti az adóst. Ha a panasz megalapozott, a Kar a következő intézkedéseket teheti:

• ha a panaszt a végrehajtó ügyvitelének a panaszolt intézkedéssel kapcsolatos hiányossága okozta, a panaszolt végrehajtót felhívja a jogsérelem megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére;
• ha a panasz a végrehajtó működésének egyéb hiányosságait is feltárta, vizsgálatot kezdeményez a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendelete szerint, amely az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatását részletesen szabályozza;
• kártérítésre és sérelemdíjra okot adó körülmény észlelése esetén tájékoztatást ad az igény érvényesítésének feltételeiről;
• fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez.

Ha a Kar döntésével nem ért egyet az adós, akkor a Kar Hivatali szerve vezetőjéhez fordulhat felülbírálati kérelemmel. Ezzel a döntéssel szemben azonban már nincs helye további jogorvoslatnak.

6.3. Milyen egyéb lehetőségei vannak az adósnak a végrehajtási eljárásban helyzetének könnyítésére?

A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem

3.7 Iratminta: Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem

Az adós kérheti a bíróságtól, hogy a vele szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárást függessze fel. A felfüggesztés csupán átmeneti időre szakítja meg a végrehajtást, tehát ha eltelik a bíróság határozatában megjelölt idő, akkor a végrehajtás tovább folytatódik. Az adós ez idő alatt egy kis levegőhöz juthat. Addig megszűnhet a végrehajtás akadályát képező körülmény, amelyre tekintettel kérte a felfüggesztést. Az eszközzel tehát akkor ajánlatos élni, ha az adós átmeneti nehézséggel néz szembe. Ilyen lehet például az, hogy váratlanul elvesztette a munkahelyét, ő vagy egy családtagja megbetegedett, természeti katasztrófa (esetleg árvíz vagy tűzvész) áldozata lett.

A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal²⁸. A bíróság – ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges – a feleket meghallgathatja. A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli,

• ha vannak olyan személyek, akiknek eltartásáról az adós köteles gondoskodni;
• ha az adós vagy az eltartott személy súlyos beteg;
• ha a végrehajtási eljárás során az adóst is sújtó természeti katasztrófa következett be.

Mivel a végrehajtási eljárás célja az adóst terhelő kötelezettség teljesítésének kikényszerítése, ezért a végrehajtás felfüggesztésére csak rendkívül szűk körben, kivételes esetben és viszonylag rövidebb időtartamra, azaz átmeneti jelleggel van lehetőség.

Ez a kivételesség azt jelenti, hogy a felfüggesztés alapjául szolgáló körülménynek is – annak fennállása és súlyossága szempontjából – kivételesnek és átmeneti jellegűnek kell lennie. Ugyanis a felfüggesztés lehetősége arra szolgál, hogy az átmenetileg nehéz anyagi, illetőleg szociális helyzetbe került adós ideiglenesen mentesüljön a végrehajtás kényszere alól azért, hogy a végrehajtással érintett kötelezettségét belátható időn belül teljesíteni tudja.²⁹

Az adósnak a kérelemben foglalt állításait bizonyítékokkal kell alátámasztania. Vegyük azt az esetet például, ha az adós nehéz helyzetét az idézi elő, hogy elveszíti a munkahelyét, és kiskorú gyermekei is vannak. A kérelemhez csatolni kell ilyenkor

• a munkahely elvesztését igazoló iratot;
• a foglalkoztatási hivatalban való jelentkezés igazolását;
• a jövedelmi helyzetét alátámasztó okiratokat;
• az eltartásra szoruló gyermekek személyes iratait, és ha esetleg egészségügyi nehézségei is vannak, akkor az ezekről szóló iratokat is.

A bíróság a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt, és a felfüggesztést azonnal közli a végrehajtóval. Amennyiben a bíróság nem ad helyt a felfüggesztési kérelemnek, az adósnak lehetősége van fellebbezést benyújtani. Érdemes élni ezzel a jogorvoslati lehetőséggel, hiszen egy másik bírói fórum lehetséges, hogy másként mérlegeli az adós méltányolható körülményeit. A fellebbezés illetékköteles: benyújtásával egyidejűleg a jelenlegi szabályozás szerint 7 ezer forint illetéket kell megfizetni.

Részletfizetés kérelmezése a végrehajtási eljárásban

3.9 Iratminta: Részletfizetési kérelem végrehajtási eljárásban

Az adós a végrehajtási eljárásban a végrehajtótól bármikor kérheti részletfizetés engedélyezését. A részletfizetés több okból is kedvezőbb lehet az adósnak, mint a végrehajtás. A részletfizetés alatt szünetel a végrehajtás. A szünetelés alatt a végrehajtó nem végez végrehajtási cselekményeket. Így nem növekszik tovább a tartozás a végrehajtás költségeivel, és ha az adósnak van ingatlanvagyona, nem árverezik el. További előny, hogy a részletek összege lehet kisebb is, mint például egy munkabérre vezetett letiltás. A részletfizetés alatt inkasszót sem vezethet a számlára a végrehajtó.

A részletfizetési kérelmet az adós írásban és szóban is előterjesztheti. Alapfeltétel, hogy egy részletet már a kérelem benyújtásával együtt teljesítsen, és csatolja a befizetésről szóló igazolást. A végrehajtó az adós által kérelmezett részletfizetési feltételekről kikéri a végrehajtást kérő véleményét is. Ezt követően a részletfizetési kérelmet saját hatáskörben elbírálja, figyelembe véve a végrehajtást kérő érdekét is. Ha a végrehajtást kérő magánszemély, a végrehajtó a részletfizetést legfeljebb 1 évre állapíthatja meg. Ha jogi személy (például egy vállalkozás) vagy más szervezet a végrehajtást kérő, és a követelés nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot, akkor legfeljebb 1 évre állapíthatja meg a részletfizetést. Ha meghaladja, akkor legfeljebb 2 évre. Ezeket a korlátokat érdemes már a kérelem megfogalmazásakor figyelembe venni.