I. Elméleti alapok

3. Az adós lehetőségei a jogi eljárások megindításáig

Másolat kérése az iratokról

Abban az esetben, ha az adós nem rendelkezik azokkal az iratokkal, amelyek alapján tőle a hitelező tartozás megfizetését követeli, célszerű lehet beszerezni az iratokat, hogy világos legyen a jogi helyzet. Az iratmásolat iránti kérelemben az adós hivatkozhat

• az általános együttműködési kötelezettségre, amely alapján a felek a közöttük fennálló jogviszony teljesítése során kötelesek egymással együttműködve eljárni és segíteni a teljesítést;
• jogi személyhez (pl. követeléskezelőhöz vagy közszolgáltatóhoz) intézett kérelem esetén a GDPR⁵ (az EU általános adatvédelmi rendelete) 15. cikkének (3) bekezdésére. A GDPR 15. cikk (3) bekezdése szerint „[a]z adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.”

Elérhetőség bejelentése

Az adósnak érdekében áll megkapni a hitelező leveleit. A struccpolitika nem válik be, csak egyre megoldhatatlanabb helyzeteket generál. Ha az adós nem fér hozzá a leveleihez, akkor nem fogja tudni, hogy mi áll bennük, kell-e rá reagálni és mit. A határidők viszont ugyanúgy elindulnak és lejárnak, a jogkövetkezmények pedig beállnak, mint ha ismerné a tartalmukat. Az adós megfosztja magát a védekezés lehetőségétől is, azaz nem fog tudni fellépni a jogtalan kötelezés, jogszerűtlen intézkedés ellen határidőben. Az, hogy nem tudta átvenni a leveleit a lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhelyén, nem mentesíti a felelősség alól. Emiatt fontos, hogy az adósnak legyen olyan lakcíme, amelyen át tudja venni a hivatalos leveleit, illetve, hogy igazolható módon bejelentse a hitelezőnek, ha a levelezési címében változás következik be.

Adódhat a kérdés, hogy mit tehet az adós, ha nem tud hová bejelentkezni, mert nincs lakása? A lakcímbejelentés olyan ingatlanok esetében is lehetséges és érvényes, amelyek nem minősülnek lakásnak. A jogszabályok alapján a lakcímbejelentési eljárás során ugyanis nem kell vizsgálni a lakás jellegét, besorolását, sem a komfortfokozatát vagy a fekvését. A címképzés nem függ a bejelenteni kívánt épület rendeltetésétől. Így lakóház mellett többek között üdülő, gazdasági épület, fészer, présház esetében is megvalósulhat a címképzés és a bejelentkezés.

A hatályos szabályok alapján a lakóhely már nem az életvitelszerű lakhely címe. Így nem jogszabálysértés, ha olyan lakóhelyet jelent be valaki, ahol nem tartózkodik, akár soha nem is tartózkodott. Emiatt azoknak, akik egyáltalán nem tudnak sehová bejelentkezni, elsősorban azt javasoljuk, hogy jelentkezzenek be egy ismerős, barát vagy rokon ingatlanába. Fontos, hogy ebben az esetben is biztosítani kell a hivatalos iratok átvételét. Tehát az adott személynek olyan helyre célszerű bejelentkezni, ahonnan biztosan továbbítják neki a számára érkezett leveleit.

Ha nem megoldható, hogy az adott lakásban élők továbbítsák a leveleket, a postánál megrendelhető olyan szolgáltatás, ami alapján megadott címre továbbküldik a leveleket. A másik alternatíva az ügyfélkapu létesítése: a legtöbb hivatalos irat így elektronikusan érkezik. Amennyiben valaki ezt választja, fontos, hogy rendszeresen tudja ellenőrizni a tárhelyére érkező küldeményeket.

Aki hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodik lakcím nélküli személyként, azt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie.⁶ Ez is egy lehetőség, bár a tapasztalatok szerint az ilyen lakcímkártyával rendelkező személyeket sajnos gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon, banki ügyintézés során, illetve egyéb helyzetekben.

Kommunikáció a hitelezővel

Fontos, hogy a hitelezővel folytatott kommunikáció lehetőség szerint írásban, visszakövethető módon történjen. Előfordul, hogy követeléskezelő cégek telefonon keresik az adóst. Ilyenkor, amennyiben az elején ezt az ügyintéző nem közli egyértelműen, érdemes a beszélgetés kezdetén megkérdezni, hogy rögzítik-e a telefonbeszélgetést, és amennyiben igen, annak megfelelően válaszolni a feltett kérdésekre. Az adós, amíg nem tudja pontosan, hogy milyen tartozást követelnek tőle, illetve amíg nem győződött meg arról, hogy a tartozás vele szemben valóban fennáll és nem telt el az elévülési idő, addig semmiképpen ne ismerje el a tartozást, ne kérjen részletfizetést, és ne kezdje meg a törlesztést. Bármilyen összeg befizetése a hitelezőnek, tartozáselismerésnek minősülhet, ami nemcsak megszakítja az elévülést, de ha a követelés egyébként már elévült, a befizetett részleteket – mint önkéntes teljesítést – később már nem lehet visszakövetelni sem.

Megegyezés

Ha bármilyen okból olyan nehéz helyzetbe kerül az adós, hogy előreláthatólag nem fogja tudni teljesíteni a fizetési kötelezettségét, mihamarabb keresse fel azt, akinek tartozik, és kommunikáljon arról, hogy mi okozza a fizetési nehézséget, mi az, amit még ebben a helyzetben is tud vállalni, és kérje, hogy közösen keressenek megoldást a kialakult helyzetre.

Az adós indokolt esetben kérheti fennálló tartozása elengedését vagy mérséklését, illetve részletekben való megtérítésének lehetőségét. A méltányossággal és fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelmek formanyomtatványa általában megtalálható a szolgáltató/követeléskezelő cég honlapján. Például: Opus Tigáz Zrt.: https://www.tigaz.hu/ugyfelek/szamlaugyek/resztelfizetes; BKK Zrt.: https://bkk.hu/downloads/212/. Előfordul, hogy a kérelem beadása meghatározott időponthoz kötött, ilyenkor fontos lehet a rendelkezésre álló határidő betartása.

A körülményeket részletesen és pontosan le kell írni, ha lehetséges, okiratokkal is alátámasztva, mint például jövedelemigazolás, orvosi papírok. Olyan reális ajánlattal érdemes a másik felet megkeresni, amelyet az adós tud teljesíteni, ugyanakkor a hitelező oldaláról is elfogadható lehet.

Általában az alábbi opciók és/vagy ezek kombinációja kérhető:

• részletfizetés: azaz az előírt tartozás havi bontásban, meghatározott összegben való teljesítése;
• fizetési halasztás: az egész tartozás egyösszegű, későbbi időpontban való rendezése;
• méltányosságból a tartozás mérséklése: amikor az adós az adósság egy részének megfizetése alól mentesül;
• méltányosságból az adósság elengedése: amikor a fennálló tartozás tekintetében az adós a fizetési kötelezettsége alól teljesen mentesül;
• a hitel átütemezése: amely a futamidő meghosszabbítását vagy a havi törlesztőrészletek csökkentését teszi lehetővé.

Ha létrejön a megállapodás, foglalják írásba. Szintén nagyon fontos, hogy az adós átolvassa a megegyezés szövegét annak aláírása előtt. Ha szükséges, akkor kérjen időt – akár néhány napot – az áttekintésre, illetve mutassa meg egy szakembernek is az iratot.

A fentebb leírtak arra az esetre vonatkoznak, amikor az adós egy friss, éppen folyamatban lévő fizetési kötelezettséget nem tud teljesíteni, de egyébként van valamekkora jövedelme, tehát valamennyire fizetőképes. Amennyiben az adóst évekkel ezelőtti tartozás miatt keresik, úgy az első feladat mindig azt átgondolni, hogy vitatható-e a követelés (például nem annyival tartozik, amennyit követelnek tőle, vagy úgy gondolja, hogy a követelés már elévült). Amennyiben arra jut az adós, hogy a követelés nem vitatható, és fizetőképes, érdemes megegyezésre törekedni a hitelezővel a fent leírtak szerint (részletfizetést vagy méltányosságból a tartozás elengedését kérni). Ha az adós vitathatónak gondolja a követelést, akkor megvárhatja, amíg jogi eljárást indít vele szemben a hitelező, és ebben az eljárásban adhatja elő, hogy mi az álláspontja a követelés fennállásával kapcsolatban. Ha az adós nem látja vitathatónak a követelést, de nincs olyan jövedelme, amely fizetőképessé tenné, akkor ne tegyen semmit, ne ismerje el a tartozást, várjon a jogi eljárások megindításáig, hátha addigra elévül a követelés. Amire nagyon fontos odafigyelni a jogi eljárások megindítására való várakozás szakaszában, hogy az adós rendezze a hivatalos levelezését, megkapja a számára küldött leveleket. Hiszen így fog tudni értesülni arról, hogy jogi eljárás indult a követelés érvényesítésére, amelyben neki lépéseket szükséges tennie saját érdekeinek képviseletében.

Képviselet

Az adós a hitelezővel való egyeztetés vagy levelezés során személyesen vagy képviselője útján is eljárhat. Az adóst képviselő segítőnek ahhoz, hogy az adós nevében eljárjon, egy meghatalmazásra van szüksége. Ezt a meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazáson a meghatalmazó neve, lakcíme és aláírása szerepeljen, valamint két tanú neve, lakcíme és aláírása is. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazott és a meghatalmazó azonosításhoz szükséges személyes adatait, valamint azt, hogy milyen ügyben jogosít fel képviseletre. Támogatást jelenthet az adós számára, ha a hitelezővel való egyeztetésre elkíséri egy segítő. A segítőnek ilyenkor nem szükséges meghatalmazás, hiszen a hitelezővel való tárgyalás során az adós a saját nevében, saját magát képviselve szólal meg. Amennyiben a hitelező részére az adós bármilyen írásbeli iratot, például kérelmet, egyezségi ajánlatot vagy nyilatkozatot személyesen ad át, úgy az adós vetesse át a hitelezővel a dokumentumot. Praktikusan: kérje meg a hitelező nevében eljáró személyt, hogy az irat egy másolati példányára vezesse rá tollal az átvétel tényét („Átvettem.”), pontos időpontját és aláírását. Ha a tárgyalás során jegyzőkönyvet vesznek fel, vagy aláírt megállapodás készül, az adós kérjen saját példányt.