Jogeset 2.1.

Soha meg nem érkezett levelek

Szakasz: végrehajtási eljárás

Az ügy

Erzsébet azzal keresett meg minket, hogy munkabéréből végrehajtás keretében letiltást foganatosítanak. A végrehajtás alatt álló követeléssel kapcsolatban korábban nem kapott semmilyen iratot, ezért nem értette, hogyan indulhatott ellene végrehajtás. Erzsébet abban kért tanácsot, hogyan tudna információt szerezni a végrehajtásról, és hogyan tudná ellenőrizni, jogszerűen zajlik-e az eljárás.

Utcajogász

Segítettünk Erzsébetnek megfogalmazni egy levelet, amelyben kérte a végrehajtót, hogy az ügyével kapcsolatban minden eddig keletkezett iratról küldjön másolatot részére, és tájékoztassa az eddigi végrehajtási cselekményekről. A végrehajtó Erzsébet kérésére megküldte az iratokat, amelyek között szerepelt a végrehajtási lap is, amivel Erzsébet ekkor találkozott első ízben. Átnéztük a végrehajtási lapot, és azt tapasztaltuk, hogy azon Erzsébet lakcímeként egy olyan címtüntettek fel, ahol ő soha nem lakott. Erzsébet tehát azért nem kapott mindezidáig az üggyel kapcsolatban semmilyen iratot, mert rossz címre kézbesítették a leveleket. Ezzel egybevágott az is, hogy a végrehajtási lapon az szerepelt, hogy a fizetési meghagyás kézbesítési fikció alapján emelkedett jogerőre, hiszen azt Erzsébet nem vette – nem is vehette – át a rosszul megadott lakcímen.

Erzsébetnek azt javasoltuk, hogy a fizetési meghagyás kézbesítésével szemben adjon be az eljáró közjegyzőhöz kézbesítési kifogást a kézbesítés szabálytalanságára hivatkozva. A kézbesítési kifogásban Erzsébet kérte a közjegyzőt, hogy állapítsa meg, hogy a fizetési meghagyás kézbesítéséhez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést ismételje meg. Annak igazolására, hogy a lakcíme nem a végrehajtási lapon megjelölt cím volt a kézbesítés idején, csatolta a Személyi adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt. Az eljáró közjegyző helyt adott a kézbesítési kifogásnak, és Erzsébet részére a fizetési meghagyást újra kézbesítette, immár a helyes lakcímre. Erzsébetnek így már volt lehetősége reagálni a fizetési meghagyásra.

Dönthetett, hogy él-e ellentmondással, és ha nem, akkor, kér-e részletfizetést. Ha Erzsébet nem él ellentmondással, és – tekintettel arra, hogy anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy egy összegben fizessen – a részletfizetés mellett dönt, akkor is jobb helyzetbe kerül. Ugyanis így a végrehajtási eljárás költségei nem növelik tovább a tartozást. Végül azonban – javaslatunkra – az ellentmondás mellett döntött. A jogosult nem terjesztett elő kereseti kérelmet a perré alakult fizetési meghagyásban, így az ügy Erzsébet számára sikeresen zárult.

Adalékok az ügyhöz

  • A Személyi adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal nem tudta olyan gyorsan kiállítani a lakcímadatról szóló hatósági bizonyítványt, mint ahogy arra a kézbesítési kifogás határidőben való benyújtásához szükség lett volna. Így Erzsébet először csak arról csatolt igazolást a kérelemhez, hogy folyamatban van a hatósági bizonyítvány kiállítása. A benyújtásra határidő-hosszabbítást kért.
  • A kézbesítési kifogás benyújtására attól számítva, hogy Erzsébet „tudomására jutott” a végrehajtási lap, mindössze 15 nap állt rendelkezésre. Ez a szubjektív határidő a beadvány benyújtására. Szubjektív, hiszen a tudomásszerzéstől mint szubjektív körülménytől függ a kezdete és a vége. A kézbesítési kifogás objektív határideje a kézbesítési fikció beálltától számított három hónap. Ez a határidő objektív, mert a – „tudomásszerzéssel” szemben – kezdete és vége független Erzsébet tudatállapotától. A határidő megtartását a kézbesítési kifogásban valószínűsíteni kellett.
  • A végrehajtást kérő nem várta meg, hogy lezáruljon az ügy, már a kézbesítési kifogás benyújtásával egyidejűleg, saját magától kérte a végrehajtási eljárás megszüntetését, arra hivatkozva, hogy megszűnt a követelés. Hogy emögött a végrehajtást kérő milyen megfontolása állhatott, azt nem tudjuk pontosan. Elképzelhető, hogy úgy gondolta, sikeres lesz a kézbesítési kifogás, és nem érte meg számára kockáztatni. Mindenesetre később Erzsébet ellentmondásának alapja is ez lett. Erzsébet az ellentmondásban azon kívül, hogy kijelentette, nem ért egyet a tartozással, azt is leírta, hogy mivel a jogosult már a végrehajtási eljárásban úgy nyilatkozott, hogy a követelés megszűnt, így nem kérheti a követelést fizetési meghagyásos vagy bírósági eljárás útján. Mert ha így tenne, ez szemben állna saját korábbi nyilatkozatával. A jogosult részére ez elegendő indok volt ahhoz, hogy az ellentmondást követően felhagyjon a követelés érvényesítésével és elálljon a pereskedéstől.

Az eset kitalált történeten alapul, amelybe az Utcajogászhoz érkezett ügyek tapasztalatait építettük be.