Iratmintatár

III. rész

Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló beadványok/kérelmek elkészítéséhez nyújtunk segítséget iratminták közzétételével. Az iratmintákat soha nem lehet egy az egyben felhasználni, azokat minden esetben szükséges, az adott ügy sajátosságait figyelembe véve, egyediesíteni. Az egyes iratmintákhoz összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat is, amelyeket táblázatos formában az iratminta fölött találhat az olvasó.

Vannak olyan kérdések, amelyekre nem térünk ki külön-külön az egyes iratmintáknál, ugyanis azok tartalma azonos valamennyi irat elkészítése esetén. Ide tartozik a benyújtás módja. A beadványokat, kérelmeket – ha van lehetőség szóban előterjeszteni, akkor is – célszerű mindig írásban benyújtani. Az írásbeli benyújtás általunk preferált formája a postai úton feladott tértivevényes levél. Ezzel ugyanis az adós a benyújtás tényén túl a határidő megtartását is tudja igazolni. Írásbeli benyújtás az is, ha például az adós személyesen jegyzőkönyvbe mond egy kérelmet a végrehajtónál. Ilyenkor javasoljuk, hogy minden esetben kérjen saját példányt vagy a felvett jegyzőkönyvről másolatot. Amennyiben az írásbeli beadványt személyesen nyújtja be az adós, úgy egy másolati példányon vetesse át a dokumentumot. Praktikusan: kérje meg az eljáró személyt, hogy az irat egy másolati példányára vezesse rá tollal az átvétel tényét („Átvettem.”), pontos időpontját, nevét és aláírását.

A határidők számítására szintén nem tértünk ki egyenként. A beadványokhoz/kérelmekhez kapcsolódó benyújtási határidők mindegyike napokban van megadva. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

A képviselettel kapcsolatban fontos említést tenni arról, hogy az adóst segítő szociális szakember nem járhat el meghatalmazottként a végrehajtási és a fizetési meghagyásos eljárás során. A végrehajtási eljárás és a fizetési meghagyásos eljárás hattérjogszabálya ugyanis a Pp. (polgári perrendtartás), így csak szűk személyi kör képviselheti az adóst, nevezetesen az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, a törvényes képviselő és a hozzátartozó³⁰.

A 10 iratminta

Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa. ↩